A növényekben a kén és a nitrogén fontos építő elemei a fehérjéknek. A kénhiány súlyosan csökkenti a nitrogénfelhasználás hatékonyságát és korlátozza a fehérjeszintézist. A talaj kéntartalma kimerülhet, illetve utánpótlás nélkül nem nyújt elegendő mennyiséget növényeinknek.

A talajban lévő ként a növények szulfát formájában képesek felvenni. Ez a nitráthoz hasonlóan viselkedő elem könnyen elszivárog a talajből. Ezért ajánlott tavasszal szulfátot kijuttatni, hogy a növekedési szakaszban biztosan elegendő mennyiség álljon a növények rendelkezésére. A fehérjék ellőállításához a nitrogén és a kén egyaránt fontos, felvételük nagyjából hasonlóképpen, egyidőben történik.

Elemi kén

Még a szulfát műtrágya azonnal felvehető a növények számára, az elemi kén esetében szükség van a talajlakó baktériumok munkájára, akik a ként szulfáttá alakítják. Az ehhez szükséges idő nehezen megjósolható, a talajban élő kultúrától függően akár hónapokig is eltarthat, így elem kén kijuttatásakor valószínű, hogy nem lesz majd elegendő szulfát a kritikus kezdeti növekedési szakaszokban. 

Fehérje szintézis 

A kén több növekedési folyamathoz is elengedhetetlen. A nitrogénhez hasonlóan kulcsfontosságú építőeleme a fehérjéknek. Ezért a szükséges kén és nitrogén mennyisége szorosan összefügg, általánosságban 12 kg nitrogénhez 1 kg kén (2.5kg SO₃) szükséges.

SO₃ FELHASZNÁLÁS BÚZÁBAN, BURGONYÁBAN ÉS KÁPOSZTÁBAN A NÖVEKEDÉSI IDŐSZAK FOLYAMÁN 

A keresztesvirágú fajták, mint a repce, káposzta és kelkáposzta, extra mennyiségű ként igényelnek. Ez a glükozinolátok előállításához szükséges, melyek a növény egészségének védelmét szolgáló molekulák. 

A felvételt követően a nitrogénnel ellentétben a kén nem utazik a transzpirációs árammal szemben, így nem nyerhető vissza az öregebb levelekből az újak fejlesztéséhez. Tehát csak a talajon keresztül biztosított egyenletes kénutánpótlás képes kielégíteni a növény igényeit. 

A leglátványosabb hiánytünet a fiatal levelek, hajtások sárgulása. A nitrogénhiány ezzel szemben az öregebb leveleken jelentkezik először sárgulás formájában. 

A kénhiányos repcében továbbá megfigyelhető lilulás, illetve a fiatal levelek fölfelé ívelése, késői virágzás, sápadtabb színű virágzat, illetve kisebb méretű és mennyiségű termés. 

A kénhiány kialakulásának kockázata különösen magas azokon a területeken, ahol kevesebb kén kerül a talajba a levegőből. Az USA és az EU területén a levegő tisztaságának javulásával drasztikusan csökkent a visszajutó kén mennyisége. Az Earth Observatory adatai alapján (amelyek a NASA mérésein alapulnak)a levegő kén-dioxid tartalma világszerte csökken. Míg ez alapvetően jó dolog, a termesztőknek azt jelenti, hogy oda kell figyelni a talajban lévő kén utánpótlására, mivel ez természetes módon nem valósul meg kielégítő mértékben. 

TÖBBÉVES KÉN-DIOXID SZENNYEZETTSÉG ÁTLAGA 2005–2007
Forrás: NASA Earth Observatory

TÖBBÉVES KÉN-DIOXID SZENNYEZETTSÉG ÁTLAGA 2011–2014
Forrás: NASA Earth Observatory